Egylakásos társasházi lakás esetén mennyi CSOK jár?

Az ingatlanjogi jogszabályok lehetőséget adnak társasház alapítására akkor is, ha egy telken két külön építményben található két külön lakás. Külső megjelenését és műszaki megoldását tekintve ilyen esetben a közös telken álló épületek mindenben hasonlóak a családi házakhoz, azaz a telken önállóan állnak, saját tetővel, önálló bejárattal és önálló közművekkel rendelkeznek, és a társasház többi lakásával közös faluk nincsen. Talán meglepő, hogy ezeket az épületeket is egy társasházzá lehet alakítani, ennek azonban nincs akadálya. Számos hasonló társasház létezik, elsősorban olyan településeken, ahol a legkisebb teleknagyság miatt a telkek tovább már oszthatók.

Praxisunkban többször felmerült a kérdés, hogy CSOK-szempontból lakásnak vagy egylakásos lakóingatlannak minősül-e az a társasházi lakás, mely a fentiekhez hasonló társasházban található. Mindennek azért van jelentősége, mert a két kategóriára eltérő minimális alapterületet határoz meg a jogszabály. Mivel a jogszabályok nem egyértelműek, megkérdeztük a jogalkotót.

Az NGM válaszában arról tájékoztatott minket, hogy álláspontjuk szerint a fenti lakóingatlan egylakásos lakóépületnek minősül. Ennek megfelelően három gyermek után járó CSOK igénybevételéhez legalább 90 m2 hasznos alapterülettel kell rendelkeznie [16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés c) pontja].

A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy az NGM állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) határozata szerint szakmai véleménynek tekintendő, amelyet bíróság vagy más hatóság előtt felhasználni nem lehet.