Vis maior a Covid-19?
Bár a "vis maior" a köznyelvben bevett kifejezés, annak egységes, normatív fogalmával a magyar jogban nem találkozhatunk, sőt az egyes külföldi jogrendszerek esetében is jelentős terminológiai és tartalmi eltérések állapíthatók meg. Jogirodalmi fogalmi konszenzusként a vis maior senki által el nem hárítható eseményként fogható meg. Ennek megfelelően egy világjárvány "vis maior"-nak minősül, de ez önmagában nem jelenti azt, hogy erre hivatkozva ne kellene teljesítenie a feleknek a szerződéseket. A "vis maiort" nem ilyenként szabályozza a magyar jog, hanem a kártérítési felelősség egyik mentesülési lehetőségén belül értelmezhető.
A jogilag értelmezhető kérdés nem az, hogy vis maior-e a COVID-19, hanem hogy az adott szerződés teljesítésére milyen hatással van a járvány, ad-e felmentést a szerződés teljesítése és/vagy a szerződés megszegésével okozott kár megtérítése alól.
· Jogszabályi háttér:
A vis maior kérdése a szerződésszegésért való felelősség alóli mentesülés körében vizsgálandó szempont, a Ptk. más helyen nem tartalmaz "vis maior" rendelkezéseket (a vis maior kifejezés nem is található a Ptk.-ban). A releváns jogszabályhely az alábbi:
6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért]
Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
· Vizsgálandó körülmények:
A Ptk. fenti szabálya szerint a szerződésszegéssel (pl. nem teljesítéssel, késedelmes teljesítéssel) okozott károk megtérítésének kötelezettsége alól akkor mentesülhet a fél, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső, elháríthatatlan, kényszerítő jellegű, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény (vis maior) okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy az ezáltal okozott kárt elhárítsa. Tipikusan ilyen, ellenőrzési körön kívüli esetek a természeti csapások, valamint a járványok is. A fentiekből következően nem lehet a felelősség alól mentesülni, ha a körülmény a szerződés megkötése időpontjában előrelátható volt.
Egy jogvita esetén a vis maiorra hivatkozó félnek bizonyítani kell, hogy a vis maiorra hivatkozása jogszerű volt, például, hogy a fél valóban nem tudott teljesíteni meghiúsult vízi, vasúti szállítmányozás miatt és ez a körülmény egyenesen és okszerűen vezetett a fél szerződésszegő magatartásához (például a magyar fél szállítási késedelméhez vagy teljes elmaradásához). A bizonyítás a szerződésszegő fél terhe, a vis maiorra való eredményes hivatkozáshoz szükséges bizonyítottság foka azonban esetről esetre eltérő, a körülmények alapos vizsgálatát igénylő folyamat. Bizonyítani kell többek között, hogy a szerződésszegő féltől nem volt elvárható, hogy a kárt elhárítsa. Általában minél közvetlenebb hatással van egy esemény egy szerződéses kötelezettségre, annál könnyebben bizonyítható, hogy a szerződésszegés valóban az ellenőrzési körön kívül eső körülmények következében történt.
Egyedileg mérlegelendő minden eset, de főszabályként nem állapítható meg a veszélyhelyzetre tekintettel automatikusan vis maiorra hivatkozással történő mentesülés. A szabályozás logikája sem ez az új Ptk. alapján. A vis maior-ra való hivatkozás gondos vizsgálatot igényel, mert az erre hivatkozó felet terheli annak bizonyítása, hogy a mentesülés fenti feltételei együttesen fennállnak.
· Mi a következménye annak, ha "vis maior"-ra hivatkozva a szerződésszegő fél kimenti a szerződésszegését
A fenti szabály kárfelelősségi szabály, önmagában nem ment fel a szerződésszegés összes következménye alól (pl. másik felet megillető elállási jog), csak a kártérítési felelősség alól. Azaz a nem szerződésszegő felet ebben az esetben is megilleti az elállási/felmondási jog.
· Lehetetlenülés
Előfordulhat, hogy a járvány következtében a szerződés teljesítése teljes egészében lehetetlenné válik, amelynek eredményeként a felek között kötött szerződés megszűnik. A Ptk. 6:179§ alapján, ha a szerződés teljesítése olyan okból marad el, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés önmagától, automatikusan megszűnik. Ez esetben az addig nyújtott szolgáltatás visszatérítéséről vagy ellenértékének megfizetéséről kell gondoskodni (elszámolási szabály).
Polgári jogilag főszabályként önmagában a Covid-19 járvány nem elegendő hivatkozási alap a szerződés lehetetlenüléséhez sem. Az adott konkrét eset többlet-körülményeit vizsgálva lesz csak eldönthető, hogy jogszerű-e erre hivatkozni pl.: időbeliség, a szolgáltatás jellege, geográfiai kérdések, az elrendelt hatósági intézkedések, konkrét egyedi körülmények, stb.
· Bírósági szerződésmódosítás
Elképzelhető, hogy egy konkrét ügyben az előreláthatatlanság-elháríthatatlanság foka nem éri el azt a nagyságot, ami mellett szerződésszegés esetén a szerződést szegő fél mentesülhetne a kártérítési felelősség alól, az így létrejött helyzetben mégis rendkívül méltánytalan volna tőle teljesítést követelni. Ilyen eset lehet, ha a bank képes ugyan egy ügylet megkötésére (nincs fizikailag/jogilag teljes mértékben akadályoztatva), de gazdaságilag rendkívül súlyos károkat okozna neki a szerződés teljesítése. A Ptk. 6:192.§ alapján bizonyos esetekben kezdeményezhető tartós jogviszonyokat szabályozó szerződések bíróság általi módosítása is, ha i) a szerződés megkötését követően előállott körülmény okán a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése a fél lényeges jogi érdekét sértené; és ii) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, a körülmények megváltozását nem a fél idézte elő és a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.
E nehezen teljesíthető feltételrendszer mellett a bíróság mozgásterét az is korlátozza, hogy a módosítás nem sértheti egyik fél lényeges jogi érdekét sem. A szerződés bíróság általi módosítására az eset összes körülményeinek gondos mérlegelése alapján van lehetőség. Azonban az irányadónak tűnő álláspont szerint a törvény nem ad felhatalmazást arra, hogy a gazdasági élet egészét, vagy egy-egy szerződéstípusba tartozó szerződések minden alanyát érintő változások miatt a bíróságok az egyes szerződéseket módosítsák. Ezért nem lehet arra számítani, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben a bíróságok tömegesen fogják módosítani a fennálló szerződéseket.
· Várható bírósági gyakorlat
A várható jogviták folytán kialakuló bírósági gyakorlat egyelőre kiszámíthatatlan, mivel az elmúlt 100 évben nem volt ilyen típusú járvány. Mi a magunk részéről egyelőre javasoljuk nagyon szűken értelmezni a lehetőségeket (vis maior miatti mentesülés és bírósági szerződésmódosítás esetén egyaránt). Ennek oka kettős: egyrészt a hatályos jogszabályok is viszonylag szűk mozgásteret adnak a bíróságok számára, másrészt vélhetően évek múltán, amikor ezeket a jogviták bíróság elé kerülnek, a bírók egyfajta retrospektív projekcióval fognak majd élni: az ő tudattartamukban a COVID-19 világjárványként fog szerepelni, és ezzel a tudattartammal nehezebben fogják "nem előreláthatónak" minősíteni az időben egymáshoz közel eső körülményeket. Pl. három év múlva már hihetetlennek fog tűnni, hogy március 13-án, pénteken 16 órakor még úgy jöttek el a gyerekek az iskolából, hogy valóban nem volt előrelátható, hogy aznap este 21 órakor döntés születik az iskolák 16-i azonnali bezárásáról.
Összességében ezért minden esetben nagyon körültekintően és kifejezetten konzervatívan javasoljuk mérlegelni a szerződés teljesítésével kapcsolatos "vis maior" kérdéseket.